Pontosan hol is nőnek az algák, amiket eszünk?

Az algák többsége a part menti vizeket kedveli. Fajtól függően maximum 80 méter mélységig merészkednek, ugyanis eddig jut el a nap fénye, ami a fotoszintézishez elengedhetetlen.

A part menti víz fogalma alatt két típust különböztetünk meg:

- ahol erős a hullámzás
- ahol nyugalmas a víz

Különösen fontos szerepe van az ún. zónásításnak, ami a part vízszintes csíkokban való felosztását jelenti.

1. Felső zóna – árapályi rész

A tenger szintjének periódikus emelkedése (dagály) és süllyedése (apály) közvetlenül befolyásolja, ami annyit tesz, hogy az élőlények apály esetén víz nélkül maradnak addig, amíg újra elkezd növekedni a tengerszint.

2. Alsó zóna – ezt a részt nem befolyásolja a tenger mozgása, állandóan víz alatt vannak az algák. Ezt a mély terepet kedvelik a nagyobb volumenű fajok, mint Laminarias (Kombu), Himanthalias (Tengeri spagetti), Undarias (Wakame), Palmarias (Dulse) és Gelidium (Agar agar).

Az algák zónáktól függően különböző színeket fejlesztenek, ezáltal optimizálják a klorofill funkciót. Ezek a természet adta speciális pigmentek segítenek felfogni a napfényt a különböző mélységekben.

A kékszínű fény nagyobb mélységekig hatol, míg a vörös fény csak a felszíni vizekig jut el. Érdekes azonban, hogy a vörösalgák a kék fényt nyelik el, a zöldek a vöröset. A barna algák a köztes sugárzást veszik fel.

A fotoszintetikus pigmentek segítenek az algák csoportosításában:

Kékeszöldek (Cianofitas) – kék pigment: fikocianin

Zöldek (Clorofita) – zöld pigment

Barnák (Feofita) – fukoxantin nevű pigment

Vörösek (Rodofita) – fikoeritrin pigment

(Forrás: Clemente Fernández Sáa - Algas de Galícia)